egykori versenyzőnk majd sportvezetőnk, aki huszonkilenc éven át meghatározta a győri kajak-kenu szakosztály statégiáját, egyben tartotta a csapatot és megmutatta, hogy a munkában vetett hittel és a sportág iránti szenvedéllyel hogyan lehet a legjobbá válni a világban
Kadler Gusztáv a kajak-kenu szempontjából jókor született, hiszen tizenegy évesen, amikor barátai lecsábították a csónakházba, a győri kajak-kenu is akkor kezdte bontogatni a szárnyait. Bár az első edzésen többször is beborult, mindez nem vette el a kedvét – örökre itt ragadt a vizitelepen. Másokhoz hasonlóan ő is végigjárta a szamárlétrát, nyert úttörő olimpiát, indult ifjúsági barátság versenyen, majd felnőttként nemcsak magyar bajnoki címig jutott, hanem 1979-ben ott lehetett a világbajnokságon is. A Svidró, Kosztyán, Sztanity, Kadler négyes ötödikként ért célba az ezer méteres döntőben. Álmodott a nagy sikerről, de csalódnia kellett. Hiába nyerte meg ugyanis a négyesük a válogatót, a moszkvai olimpiára készülő csapatból őt is kirakták. Ezután döntötte el, hogy bár a kajakozás része marad az életének, vállalkozásba kezd, így pár évvel később ötszörös magyar bajnokként tette le végül a lapátot.
Visszatérésére akkor került sor, amikor a klub már a lila-fehér színeket viselte. A nyolcvanas évek közepén ugyanis, amikor a Rába gyár kihátrált a sportág mögül, a szakosztálynak a Győri Dózsa nyújtott segítő kezet. A versenyzők nagy része azonban eligazolt, Magyarország egyik legnagyobb kajak-kenu klubjából pár év alatt újra egy kis vidéki egyesület lett. Az utánpótlás létszáma harmadára csökkent, az eszközpark elavult, a létesítmény karbantartás hiányában lerobbant és belső ellentétek is nehezítették a munkát. 1990 végén a klub elnöksége úgy döntött, hogy Kadler Gusztávot kéri fel a szakosztály vezetésére. 1991 januárjában a széthullás előtti pillanatban a Rába ETO visszavette a sportágat a Dózsától. Kadler Gusztáv lett a szakosztályvezető. A Rába vezetése azonban érezte, hogy nem sokáig tudja fenntartani a szakosztályt. Szerencsére 1992-ben több hónapos tárgyalások után sikerült elérni, hogy a város a kézilabdát és a kajak-kenut vegye át az ETO-tól. Ez azt jelentette, hogy a város lett a létesítmények tulajdonosa, és fő támogatójaként segítette és segíti a mai napig az önálló egyesület munkáját.
Kadler Gusztáv vezetésével létrejött tehát a Győri Vízisport Egyesület.
A szakosztályvezetés az 1991 januárjában lefektetett 10 éves stratégiájának megfelelően dolgozott. Három pillére volt ennek: A gyermek és utánpótlás létszámát folyamatosan, mindhárom szakágban emelni kell. A cél az ország három legnagyobb kajak-kenu klubjának egyikévé válni. Fejleszteni kell a létesítményt – és nemzetközi versenyt kell a városba hozni. Emellett fontos célkitűzés volt, hogy legyen saját nevelésű világbajnoka, és legyen olimpiai bajnoka az egyesületnek.
Az egyesület pedig újra elindult a fejlődés útján. Kadler Gusztáv munkáját elismerve így 1995-ben megválasztották a Magyar Kajak-Kenu Szövetség általános alelnökének – ezt a tisztséget 24 éven át, haláláig ő töltötte be. Ugyanebben az évben megkezdődik a maraton VB megrendezésének az előkészítése is. Ez nemcsak az infrastruktúra fejlesztését jelenti, hanem azt is, hogy a maraton OB-t azóta is Győr rendezi – szinte minden évben. 1996-ban az első infrastrukturális fejlesztések is elkezdődtek, a csónakház régi szárnyának felújítása történt meg, később meglépült a céltorony. Az ICF elégedett volt a ‘96-os és a ‘97-es Maraton Világkupa Grand Prix futamokon látottakkal, így Győrre bízta a 99-es VB rendezését.
Kadler Gusztáv azért tartotta fontosnak a nemzetközi versenyek Győrbe hozatalát, mert kiváló alkalom egy ilyen esemény a sportág azon belül a maraton szakág népszerűsítésére, valamint a gyerekek, mint utánpótlás megnyerésére. A világbajnokság rendezéséhez elkészült beruházások pedig megteremtették a lehetőséget az egyesületnek arra, hogy meghatározó versenyközponttá, és tovább fejleszthető kajak-kenu bázissá váljon. Az első győri maraton világbajnokság óriási sikert hozott a városnak. Rendőrségi adatok szerint csak a megnyitón 22.000 ember volt. A két versenynapon harmincezer látogató vett részt. Mindenki élvezte a kiegészítő programokat. Mindezek alapján ez a VB etalonná vált, így nem csoda, hogy a 2001-es Európa-bajnokság rendezési jogát szinte azonnal megkapta a város.
Kadler Gusztáv vezetői sikeri a sporteredményeknél is megmutatkoztak. 1997-ben jó érzékkel igazolta le Győrbe Kammerer Zoltánt, aki rögtön egy síkvizi világbajnoki aranyéremmel nyitott, majd 2000-ben Sydneyből már kétszeres olimpiai bajnokként tért haza. Négy évvel később Athénban pedig a kajak négyes vezérevezőseként megvédte címét. Majd két tucat EB és VB érmet is szállított – összességében 24 éven át szolgálta eredményesen az egyesületet. Hasonló utat járt be a maratonistáknál Csay Renáta, aki 1989-ben itt vette először a kezébe a lapátot, a következő harminc évben pedig a szakág királynője lett. Nála több aranyat világbajnokságon nem szerzett senki – és megeshet, hogy soha nem is fog. Nem véletlenül ismerte el díszpolgári címmel a két versenyző és a sportvezető munkáját a város.
Az évezred elején tehát Magyarország egyik legnagyobb és legsikeresebb klubja lett a Győri Vizisport Egyesület, amely tíz év alatt majdnem tízszeresére emelte a sportolói létszámát. A stratégiai célnak az utolsó pontja pedig 2005-ben teljesült. Kadler Viktor személyében az első, férfi, saját nevelésű, síkvizi versenyző világbajnoki aranyat nyert. Őt követően Hérics Dávidnak sikerült hasonlóan világbajnoki aranyat nyerni síkvizen.
2007-ben pedig a versenyszerezésben ha lehet még magasabbra került az a bizonyos léc. Győr ismét megrendezhette a maraton szakág világbajnokságát, a Duna áradása azonban veszélybe sodorta a versenyt. Kadler Gusztáv a szervezőbizottság elnökeként mindenkit mozgósított, akit csak lehet, a város valamint több, mint 100 sportoló valamint szülők és barátok segítettek, így végül meg lehetet tartani a versenyt. Ulrich Feldhoff a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség elnöke úgy fogalmazott: “Győr a nehéz körülmények ellenére is ilyen magas színvonalon megrendezte. Véleményem szerint ezt a VB-t 10 országból 9 nem tudta volna lebonyolítani.” A Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség Arany Emlékérmet adományozott a Szervező Bizottságnak a példaértékű összefogásért.
2011-ben az egyesület megkapta a Kisalföld Presztízs díjat a közösségi felelősségvállalás kategóriában. A díj különlegessége abban rejlik, hogy a Graboplast Győri Vízisport Egyesület az első sportegyesület aki ezt a díjat megkapta. 2013-ban az első ízben kiírt a Hónap utánpótlás műhelye díjat rögtön elhódítják a győri kajakosok és kenusok.
2013-2020 közötti időszakra új stratégia készült. Az egyesület úgy akarta megtartani a vezető pozícióját a hazai kajak-kenu életben, még nagyobb hangsúlyt kívánt fektetni a szabadidősportra, az egészségnevelésre, a természet és környezettudatos magatartás erősítésére. És még inkább részt kívánt venni Győr közösségi életének alakításában, úgy hogy más civil szervezetekkel összefogva a célja egy bázis létrehozása a Mosoni-Duna partján, amely egyszerre szolgálja a vízi és kerékpáros turizmust és a szabadidősportokat. Az egyesület példát kíván mutatni közösségi felelősség vállalásból, eseményei révén össszekovácsolni a győrieket.
2015-ben minden idők leglátványosabb maraton világbajnokságát varázsolta a város a TV nézők számára, két évvel később pedig a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon mint vendég sportág bemutatkozhatott a kajak-kenu. Kadler Gusztáv sikeres lobbija nélkül aligha lett volna erre lehetőség.
„Én mindent a kajak-kenunak köszönhetek, ezért próbálok a lehető legtöbbet visszaadni”
Ezt mondta mindig, hiszen itt ismerte meg Mariannt, aki később a felesége és gyermekei édesanyja lett. Ugyanabban a szellemiségben nevelte lányait és fiát, ahogy a szakosztályt is vezette: tudták mi a tisztesség, a munka, a figyelem, a szeretet és az egymás segítése. Olyan vezető volt, aki mindig képes volt a másik szemszögéből is megvizsgálni a kérdést, és olyan szenvedéllyel állt minden feladathoz, ami magával ragadta a többieket is.
Pár évvel ezelőtt egy interjúban azt mondta: „Arra vagyok a legbüszkébb, hogy rengeteg gyerek sportol nálunk, akik remekül érzik magukat a klubban. Hogy a nagy létszám ellenére is igazi családias egyesület a mienk, Győrben a kajak-kenu fogalom lett és persze arra, hogy rengeteg barátot adott számomra a sportág. Az életben megtapasztaltam, hogy a sportágban szerzett barátságok örökké megmaradnak, és ez nagyon jó érzés.”
Minderről a Magyar Kajak-Kenu Szövetség történelmi oldalán megjelent interjúban is beszél:
Kadler Gusztáv hatvanadik születésnapján készült az az interjú, amiből ma is gyakran idézünk. A teljes beszélgetést ITT lehet elolvasni.